Tanulmány a COVID-19 járvány műanyag csomagolóanyag-gyártókra gyakorolt hatásáról
A németországi Bad Homburg székhelyű IK (Industrievereinigung Kunststoffverpackungen) egy április végén végzett felmérésben felkérte a tagvállalatokat, hogy készítsenek állapotjelentést a koronavírus (COVID-19) világjárvány hatásairól. Ezzel kapcsolatban az IK-csoport több mint 120 - elsősorban közepes méretű - cég eredményeit hozta nyilvánosságra. A vizsgálatból kirajzolódik, hogy a műanyag csomagolóanyag-gyártók a hatások tekintetében meglepő mértékben különböznek. Míg az élelmiszer-, gyógyszeripari és gyógyászati termékekhez csomagolóanyagot előállító cégek sok esetben elérték, vagy akár meg is haladták gyártókapacitásuk korlátait, a gépjárműipari beszállító cégek a kereslet jelentős visszaesésére panaszkodnak.
Az adatokat elemezve megállapítható, hogy a megkérdezett vállalatok 37%-a 2020 márciushoz képest a rendelésmennyiségben visszaesést tapasztalt. A vállalatok egynegyede 20%-ot meghaladó csökkenést jelentett. Ezzel szemben a vállalatok több mint fele a megrendelések növekedéséről számolt be április hónap folyamán, bár az emelkedés többnyire 10-20% körül alakult.
„A németországi műanyag csomagolóanyag-gyártók helyzetéről szóló jelentés jól tükrözi, hogy a válság milyen mértékben érinti az ipar egészét."- kommentálja a tanulmány eredményeit Dr. Martin Engelmann, az IK főigazgatója. "Míg az élelmiszer-csomagolóanyagokat előállító cégek az utóbbi időszakban különösen leterheltek a lakosság zökkenőmentes ellátásának érdekében, az ipari és a gasztronómiai ágazatban a csomagolás iránti igény esetenként drámai csökkenést mutat.”
A kérdőív ellenben nemcsak a jelenlegi helyzetre kérdezett rá, hanem a járvány várható hatásaira is. Itt a válaszadók értékelése már kevésbé pozitív: az áprilisi forgalomhoz képest a válaszadók több mint fele a kereslet biztos (40%) és erőteljes (16%) csökkenését prognosztizálta.
"A március közepén, több helyen tapasztalt pánikvásárlásokat követően, a lakosság áprilisban kevesebb élelmiszert halmozott fel, döntően a napi fogyasztás szerint szerezte be szükségleteit. Ellenben a higiéniai termékek és tisztítószerek iránti igény továbbra is magas maradt." - magyarázza a kettősséget Dr. Engelmann.
 
Munkaerőhiány és csökkentett munkaidő (Kurzarbeit)

A felmérési adatok szerint a vállalatok közel 80% képes maradt a megrendelések maradéktalan kielégítésére. Azonban a válaszadók mintegy fele a COVID-19 világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások negatív hatásairól is beszámolt. Ezek közül az első és legfontosabb a munkaerőhiány. Ezen a ponton nyilvánvalóvá válik a fogyasztói és ipari csomagolásgyártók közötti szakadék: a vállalatok közel 40%-a számolt be személyzethiányról, ellenben csaknem negyednél a megrendelések visszaesése miatt rövidített munkaidőt kellett bevezetni.
A legtöbb munkavállalónak egy rémálom a csökkentett munkaidő, az ún. Kurzarbeit. Németországban ez a munkaviszony-típus akkor lép hatályba, ha a vállalatnak nincs elég megbízása a személyzet teljes munkaidős foglalkoztatására. Ilyen esetekben a költségmegtakarítás érdekében gyakran elbocsátják a munkavállalókat. Azonban mivel egyre kevesebb szakember van és egyes krízishelyzeteket le lehet győzni, Németországban bevezették a csökkentett munkaidő alternatíváját a felmondással szemben. A csökkentett munkaidőre jellemző, hogy a rendelkezésre álló munkát az összes alkalmazott között osztják szét. A fennmaradó munkaidőre az alkalmazottak szabadok, csökkentett bért kapnak. A csökkentett munkaidő elsődleges célja a vállalat megmentése, és ezáltal fizetések biztosítása.
"A vállalatok számára keserű pirula a rövidített munkaidő bevezetése, ellenben a műanyag-feldolgozóipar egyéb ágazataival történő összehasonlítás azt mutatja, hogy a csomagolóipart kevésbé érinti a Kurzarbeit." - magyarázza Dr. Engelmann. Továbbá meglepően pozitív eredménynek tartja, hogy a válaszadók több mint negyedét egyáltalán nem érintette koronavírus okozta személyi veszteség.
"Összességében, nemzetközi összehasonlításban, ebben a szektorban viszonylag alacsony azon alkalmazottak száma, akik betegek lettek, a járvány miatt karanténba kerültek, vagy akik gyermekgondozás miatt nem tudtak dolgozni." – teszi hozzá meg Dr. Engelmann. A válaszadók bő harmada szerint a betegszabadságok száma nem haladta meg az 5%-ot az utóbbi hónapban, továbbá a cégek szűk negyedénél az arány a járványhelyzet alatt sem lépte túl a 10%-ot.
"Szerencsére a műanyag csomagolóanyag-iparra jellemző a munkaerő nagyfokú elkötelezettsége és a csapatszellem." - hangsúlyozta Dr. Engelmann - „amely egyértelműen megmutatkozik a szektorban működő vállalatok vírus elleni küzdelemben mutatott elkötelezettségében.”
Számos IK-tagvállalat számolt be arról, miként járulnak hozzá a világjárvány elleni küzdelemhez a szokásos üzleti tevékenység mellett. A hangsúly természetesen a műanyag csomagolótermékeken van, mint például fertőtlenítőszerek csomagolására szolgáló palackok és tasakok, védőfóliák, illetve szemvédelemre szolgáló védőeszközök gyártása folyik a tagvállalatok üzemeiben. A pandémia kapcsán az ipar egyre inkább szembesül a fogyasztók műanyag csomagolásokról alkotott véleményének pozitív változásáról. "A járvány időszaka alatt a vásárlók fokozottan érzékelik a csomagolás fő funkcióját, a termék higiéniájának biztosítását és védelmét. Reméljük, hogy ez a jövőben hozzájárul a műanyag csomagolások tárgyilagosabb megítéléséhez, az előítéletek enyhüléséhez." – teszi hozzá Dr. Engelmann.